Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
1995. július 28.
Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
1996. augusztus 26.
Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 26.
Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1999. március 4.
Március 4-én erdélyi írókat látott vendégül Budapesten a Műcsarnok folyóiratokat, kiadókat bemutató sorozata. Az est házigazdája a Sóvidék lapja, a korondi Hazanéző főszerkesztője és kiadója, Ambrus Lajos volt, aki a folyóirat tíz esztendejéről beszélt. A fellépett szerzőket és munkatársakat, Bölöni Domokost, Deák Sárosi Lászlót és Tófalvi Zoltánt Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész mutatta be. /Erdélyi írók sikere Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. április 3.
Tízéves a Korondon megjelenő Hazanéző folyóirat. Ambrus Lajos főszerkesztő írta: "a Sóvidék hungarológiai folyóirataként jelezzük: kik vagyunk és milyen kincset rejtegetünk." "Elkerülhető-e a csapda, hogy törekvéseink ne csupán öncélú múltidézgetőkké sekélyesedjenek", tette fel a kérdést. A lap tíz évfolyama igennel válaszol. Az 1990-től megjelenő Hazanéző egyéni hangjával könnyen felismerhető a többi folyóirat között. Az egyes számok megszületésében közel másfél száz munkatárs működik közre önzetlenül, akik legfeljebb egy tiszteletpéldányt kapnak. /Tízéves a Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3. Múzsák mell./
1999. július 14.
A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
1999. augusztus 14.
22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
1999. szeptember 1.
Megjelent a korondi Ambrus Lajos újabb mesekötete: A kolontos legény /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ a szintén falubeli Páll Lajos költő-festő-keramikus szerkesztésében, Molnos Zoltán illusztrációival. /A kolontos legény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2000. április 11.
Korondon fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Firtos Művelődési Egylet. Ebből az alkalomból ápr. 14-én ünnepi ülést tartanak. Megnyitóbeszédet Páll Lajos költő-festőművész, az egylet tiszteletbeli elnöke mond, azután Ambrus Lajos tanár, az egylet elnöke az elmúlt évtized tevékenységét méltatja. Az alapítók nevében Bölöni Domokos író-lapszerkesztő beszél. /Tízéves a firtos művelődési egylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. augusztus 18.
Megjelent a Hazanéző /Korond/ új /XI. évf. 2./ száma, melyben Ambrus Lajos főszerkesztő búcsúzik a 80 évesen elhunyt kolozsvári régész-történész Ferenczi Istvántól, aki indulásától kezdve a folyóirat hűséges munkatársa volt. Kopjafáját aug. 13-án állították fel Korondon, az unitárius templom kertjében. /Olvasnivaló. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. augusztus 7.
Ambrus Lajos minap megjelent kötete /A szalmaborjú. Tinivár Kiadás, Kolozsvár. 2002./ csaknem félszáz mesét tár az olvasó elé a magyar, azon belül a székely mesevilágból. /László Ferenc: Okulhatnak belőlünk. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2003. június 14.
Jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. A kivitelezést támogató szponzorok jelenlétében egyenként leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit - szám szerint 10 reliefet -, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. Dániel Ernő plébános és Farkas László unitárius lelkész felszentelte az emlékművet. Györfi András színművész Magyari Lajos Kötődések című poémájából szavalt részleteket. Ambrus Lajos író, a helyi művelődési egyesület elnöke, s az emlékmű megalkotásának szorgalmazója hangsúlyozta, hogy "egy nagy székely faluban jelképértékűen hirdeti ez az alkotás, s tán örökérvényűen is, hogy a nyelv a lélek háza, s ápolni azt ránkszabott kötelesség, az ünnepség pedig arra ad alkalmat, hogy a község önzetlen lelkű vállalkozóinak, intézményeinek áldásos összefogása eredményeként nem mindennapi eseményt ünnepelhetünk". /Kristó Tibor: Emlékműavatás Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
2003. október 24.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2004. január 22.
Január 17-én tartották Gyulakután a Szováta tanügyi körzet II. osztályosai Nagyapó mesefája mesemondó versenyét. A mintegy 50 km-t átfogó körzet szinte minden iskolája képviseltette magát, Kendtől Nyárádremetéig. Harminchét tanuló mérte össze erejét. Végül a mesemondók közé vegyült egy élő meseíró, Ambrus Lajos Korondról, aki elhozta saját meséskönyveit, és azokat dedikálta a gyerekeknek. /Ozsváth Imre: Meseélmény Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2004. március 29.
Korondon, a Firtos Közművelődési Egyesület és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által A Sóvidék és képzőművészei címmel életre hívott, kiállítással egybekötött minikonferenciát tartottak márc. 27-én. Tófalvi Zoltán és Szabó Zoltán a kazettás mennyezetek mesteréről, a 39 évesen gázmérgezésben meghalt Sükösd Ferencről beszélt. Németh Júlia nem lehetett jelen, ezért a szervezők felolvasták Benczédi Sándor életét és művészetét bemutató írását. Sándor Jánosról beszélt Irsai Zsolt, Bölöni Domokos a hányatott sorsú költő-festő, Páll Lajos eddigi életútját mutatta be. A két legismertebb kortárs szovátai képzőművészt, Bocskai Vince szobrászt és Kuti Dénes festőt Nagy Miklós Kund, illetve Gáspár Sándor méltatta. Bocskai jelenleg egy kolozsvári térre megrendelt, három méter magas Márton Áron-szobron dolgozik. Ambrus Lajos, a Firtos Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette, az épülő korondi művelődési házban több termet is egy állandó, a sóvidéki képzőművészetet bemutató galériának szánnak. /Zilahi Imre: Sóvidéki lustra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2004. április 16.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./
2004. július 17.
A Firtos Művelődési Egylet folyóirata, a Korondon megjelenő Hazanéző című hungarológiai kiadvány verspályázatot hirdetett meg a Vancouverben 10 éve elhunyt Tamási Miklós költő emlékére, aki második szülőföldjének tartotta a Sóvidéket, és könyvtárát is az egyletre hagyta. A megtartó anyanyelvről szóló lírai, epikai vagy drámai költeménnyel lehetett jelentkezni. Az ünnepélyes díjátadás júl. 12-én zajlott, a Hazanéző Irodalmi Tábor megnyitóján, a korondi középiskola előtti térkompozíció, Miholcsa József Erős várunk az anyanyelv című alkotása előtt. A díjakat Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője nyújtotta át. A Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja bemutatta a díjazott költeményeket. Fellépett a kisiskolások furulyaegyüttese. /D.B.S.: A Hazanéző díjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./
2005. április 2.
Ambrus Lajos költőnek, a 15 éves Hazanéző című korondi időszakos lap főszerkesztőjének megjelent a 20. kötete, az Árpád és Balambon mondagyűjteménye. Elmondta, hogy 20 kötetéből 7 mesekötet, 2 mondáskönyv, 6 verseskötet, a többi helytörténeti, néprajzi témájú. A székelyek vezetői a rabonbánok voltak. A monda szerint az egyik rabonbánnak, aki Árpádot segítette bejövetelekor, Korondon, egy sziklán volt a vára, amit úgy hívtak, hogy Balambon. A Hazanéző a korondi Firtos Művelődési Egylet által kiadott lap 1990-ben indult. A Hazanéző célja, hogy Erdőszentgyörgytől Korondig bemutassa a vidék népszokásait, költészetét, irodalmát és festőit. Ambrus Lajos 1941-ben született Korondon. Marosvásárhelyen járt román-magyar szakra. /Székely Ferenc: „Kell a szellemi érték, ami megtölti a lapot!”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2005. augusztus 15.
Sikeres volt az árcsói fazekasvásár 23 kiállító fazekassal, valamint a népművészet különböző ágainak (fafaragás, szövés, kalapkötő, bőrdíszműves, kosárfonó stb.) 14 képviselőjével. Ambrus Lajos, a Firtos Művelődési Egylet elnöke rámutatott, szándékuk szerint ez a vásár az igazi népművészeti értékek fóruma. Jelen voltak Korond testvértelepüléseinek – Kiskunfélegyháza, Nagyrábé, Szabadegyháza és Palóznak küldöttségei is. Felavatták Bandi Dezső, a korondi népművészet nagy barátja, a korondi fafaragók oktatója emlékének állított kopjafát. /Hecser Zoltán: A XXVIII. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2005. augusztus 31.
Tizenhatodik évfolyamánál tart a Hazanéző, a korondi Firtos nevű művelődési egyesület folyóirata. A kiadvány elsősorban a Sóvidék tükre, de szellemi láthatára tágabb. Alkotóműhelyében született meg a Hazanéző Könyvek sorozata – írta a főszerkesztő Ambrus Lajos. Létrehozták a Vancouverben elhunyt (Korondhoz érzelmi szálakkal kötődő) Tamási Miklós költő nevét viselő dokumentációs könyvtárat, kopjafagyűjteményük között pedig olyan személyiségeknek állítottak emlékjelet, mint dr. Kátó László orvosprofesszor, Benczédi Sándor szobrászművész, Ferenczi István történész, legújabban Bandi Dezső faragóművész népművelő. A Hazanéző találkozóira nemcsak írók, kutatók, hanem a tájegység képzőművészei, Erdély népművészetének ismert alkotói is eljönnek. Évente szervezik a Hazanéző Nemzetközi Irodalom és Folklórtábort is. /dbs: Nézzünk haza. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2006. augusztus 14.
Társadalmi-művelődési életünk legkiemelkedőbb, évenként megismétlődő eseménye ez a vásár –mutatott rá megnyitó beszédében Katona Mihály, Korond polgármestere. Mesteri alkotásokat vonultatott fel a több mint 20 helybeli fazekas. Idén sem maradt el a Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozata (szerkesztője Ambrus Lajos költő, Korond művelődési életének „mindenese”) újabb kötetének megjelentetése: a 2004-ben elhunyt marosvásárhelyi Berecz Ferenc ötvösművész-ékszerész életét és munkásságát bemutató, Tulipánból meg lehet élni című kötet, szerzője az elhunyt művész hitvese, Berecz Irén. A kétnapos rendezvényen nyílt meg Páll Antal neves keramikus emlékkiállítása. /Hecser Zoltán: 29. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
2006. szeptember 19.
Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Tófalvi Zoltán közíró mutatta be Berecz Irén Tulipánból meg lehet élni című könyvét, melyben szeretett férjéről, Berecz Ferencről írt, aki két éve távozott az élők sorából. Berecz Ferenc nemcsak ötvösmunkásságával, díszes fémdomborításával hagyott maradandó emléket maga után, hanem magatartásával is. A kiadásban Tófalvi Zoltán mellett nagy segítséget nyújtott Ambrus Lajos költő, aki a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző könyvek sorozatában ez évben jelentette meg Berecz Irén írását. /Ferencz Melánia: Írásba foglalt életmű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2007. szeptember 25.
Marosvásárhelyen bemutatták Ambrus Lajos Korondi fazekasalbum című munkáját. – A székely-magyar fazekasságnak Korond lett a menedéke – fejtette ki a szerző. Stílszerűen kerámiatárlat gazdagította a bemutatót: özv. Páll Antalné Kovács Rozália EMKE-díjas fazekasmester hozta el munkáit és mesélt azokról. /Nagy Botond: Bóvlik és eredeti alkotások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2007. október 17.
Kettős könyvbemutatót, egyben író-olvasó találkozót tartott Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Ambrus Lajos Az én szőlőhegyem címet viselő prózakötetét és L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában című esszékötetét Burus János Botond és Király Zoltán mutatta be. A meghívott szerzők József Attila-díjasok, Ambrus a budapesti Kortárs szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként, Simon a Magyar Írószövetség titkáraként folytat irodalomszervezői tevékenységet, ráadásul mindketten a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának jeles ismerői. Az én szőlőhegyem szerzője az emlékek sebességével mozog térben és időben L. Simon László költő, az elmúlt évek magyarországi kultúrpolitikai eseményeinek résztvevője, az ellehetetlenített kulturális intézményekről, a működésükben korlátozott írószövetségekről, az állagmegőrzés szintjén sem védett épített örökségről, zenészek, képzőművészek, színészek megszűnt érdekvédelmi szervezeteiről fest átfogó, tényeken alapuló összképet. /A művészet abroncsai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2007. október 26.
Korábban 800–1000 látogatót jegyeztek évente korondi tájházban, idén közel 8000-en tekintették meg a gyűjteményt – jelezte Ambrus Lajos, a tájházat az önkormányzat támogatásával működtető Firtos Művelődési Egyesület elnöke. A korondi múzeumház az egykori iskolai gyűjteményből a hetvenes években nőtte ki önálló intézménnyé magát (1975 júniusában nyitották meg). A helyi paraszti lakberendezés mellett a már világszerte ismert kerámiakészítést dokumentálja gazdag anyaggal, illetve az ugyancsak hírnevessé vált taplómegmunkálást. Ambrus Lajos elmondta, a kétosztatú parasztház szűkössé vált már a gyarapodó gyűjtemény méretéhez képest. /P. Buzogány Árpád: Rekordot döntött a tájház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./
2008. április 12.
Nagyszámú közönség előtt köszöntötték a hetvenéves Páll Lajost szülőfalujában, Korondon. A művelődési házban tekinthető meg a festőművész költő korábbi és újabb munkáiból összeállított tárlat, melyet a Firtos Művelődési Egylet elnöke, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője, Ambrus Lajos nyitott meg. Az alkalomból jelent meg a korondi Hazanéző idei első száma is. /B. D. : Szülőfaluja köszöntötte Páll Lajost. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
2008. május 2.
Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2008. augusztus 11.
Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
